**Jordan P. szemszöge**
Miután Louis felhívott, egy cseppet megkönnyebbültem. Örültem annak, hogy nincs semmi baja, és annak is, hogy nincs megcsalás a háttérben. Tisztában vagyok azzal, hogy megtehetné, hiszen nem olyan vagyok, aki minden pasi álma. Olyan vagyok, mint egy időzített bomba. Bármelyik pillanatban felrobbanhatok, és ezzel a körülöttem élőket is tönkretehetem. Ezt pedig nem szeretném.
Belegondolni sem merek, mi lesz majd akkor Louis-val, és Jen-nel. A két legfontosabb személy az életemben, akit bármikor elveszíthetek. És persze ott van apa is, aki anya halála után teljesen magába fordult. Nem olyan, mint azelőtt. Sokkal csendesebb is lett, ami nagyon furcsa. Anya nélkül alig van élet a házban.
- Renden. Akkor összeszedem magam és mehetünk.-mosolygott rám, majd eltűnt az emeleten.
Megittam az őszi levet, amit tőle kaptam, majd kimentem a nappaliba, és a kanapén foglaltam helyet. Nem sokkal később, hallottam a lépcsőn lépteinek hangját. Felálltam, majd odamentem hozzá. Egy laza,halvány rózsaszín pólót viselt, hozzá egy szűk, fekete farmerral. Örültem, hogy a sminket nem vitte túlzásba, hiszen természetesen az igazi.
- Mehetünk, ha gondolod.-mosolygott rám.
- Rendben.-bólintottam, majd a kezéért nyúltam és megfogtam. Mosolyogva vezettem ki a lakásból, majd miután bezárta az ajtót, beültünk Harry kocsijába, amit kölcsönbe megkaptam.
Miután bekötöttük magunkat, beindítottam a kocsi motorját, és elindultam.
Kezemet rögtön Jordan combjára tettem, majd így vezettem.
A Hyde parkban sétálva, rengeteget beszélgettünk, olyanokról is, amikről eddig még nem.
- És mit tervezel a jövőben? Minek szeretnél tanulni?-mosolyogtam rá,miközben a kezét fogtam és sétáltunk.
- Louis, nekem ebben a világban nincs jövőm. Nekem már csak pár hetem van.
- Nem igaz. Én tudom, hogy elég erős vagy ahhoz, hogy legyőzd a betegségedet.-álltam meg, majd magam felé fordítottam egy a szemébe néztem.
- Ne, Louis! Ne mondd ezt. Ez nem igaz. Egyáltalán nem vagyok erős, és nem fogom túlélni. Sajnálom. Gyenge vagyok.-nézett rám. Megráztam a fejem. Tudtam, hogy ha így áll hozzá, nem is fogja tudni legyőzni a betegségét.
- Figyelj. Nem így kellene hozzá állnod. Hinned kell saját magadnak. Legalább próbáld meg.-próbáltam biztatni, bár ebben nem én vagyok a tökéletes.
**Louis T. szemszöge**
Miután elindultam, rá 2 órára odaértem Jordan házához. Tudtam, hogy az apukája már nincs otthon ilyenkor, így nyugodtan tudjuk majd megbeszélni a dolgokat.
Leparkoltam a ház előtt, majd kiszálltam a kocsiból, ami Harry Range Rover-e volt. Az ajtóhoz sétáltam, majd csengettem. Nem kellett sokat várnom, az ajtó pár perc múlva kinyílt, és Jordan állt előtte. Fújt a szél, ezáltal Jordan haját hátrafújta. Elmosolyodtam, mert nagyon gyönyörű volt. Örültem, hogy ilyen barátnőm lehet. Tény, hogy csoda szép lány, de első sorban nem a külsője miatt szeretem. A belsője az, ami igazán vonz.
- Szia.-köszönt elhalkult hangon.-Gyere be.-biccentett a fejével a nappali felé, majd arrébb lépett az ajtóból. Beléptem a házba, majd becsuktam magam után az ajtót, ezután pedig egy csókot leheltem barátnőm arcára.
- Minden renden? Ugye nem volt semmi baj, amíg távol voltam?-aggodalmaskodtam. Aggódásom nem csupán tettetett volt, valóban aggódtam érte.
- Nyugi. Minden rendben. Attól eltekintve, ami tegnap este volt. Az nagyon rosszul esett, mert megijedtem.-nézett rám.
- Tudom. De tényleg sajnálom. Ne haragudj rám, kérlek.-néztem rá, megfogtam kezeit.
Válasza egy bólintás volt, majd csak pár perc után szólalt meg.
- Kérsz valamit enni? Esetleg inni?-egy puszit kaptam az arcomra kérdései után. Mosolyogva díjaztam tettét.
- Inni.-mosolyogtam. A konyhába ment, én pedig követtem. A konyhapultnak dőlve figyeltem, majd segítettem neki levenni a poharat, amit az alacsonysága miatt nem igazán ért el.
- Tessék.-nyújtotta felém a pohár őszi levet.
- Köszönöm.-mosolyogtam, majd elvettem tőle, és beleittam.-Figyelj, arra gondoltam, hogy ha nincs ma semmi dolgod, akkor elvinnélek valahova. Persze csak ha szeretnéd.-mosolyogtam rá.
- Hm..Hova szeretnél vinni?-mosolygott édesen.
- Elmehetnénk mondjuk..a Hyde parkba.-mosolyogtam. Nagyon szerettem azt a helyet.
 |
| Hyde Park, London |
Megittam az őszi levet, amit tőle kaptam, majd kimentem a nappaliba, és a kanapén foglaltam helyet. Nem sokkal később, hallottam a lépcsőn lépteinek hangját. Felálltam, majd odamentem hozzá. Egy laza,halvány rózsaszín pólót viselt, hozzá egy szűk, fekete farmerral. Örültem, hogy a sminket nem vitte túlzásba, hiszen természetesen az igazi.
- Mehetünk, ha gondolod.-mosolygott rám.
- Rendben.-bólintottam, majd a kezéért nyúltam és megfogtam. Mosolyogva vezettem ki a lakásból, majd miután bezárta az ajtót, beültünk Harry kocsijába, amit kölcsönbe megkaptam.
Miután bekötöttük magunkat, beindítottam a kocsi motorját, és elindultam.
Kezemet rögtön Jordan combjára tettem, majd így vezettem.
A Hyde parkban sétálva, rengeteget beszélgettünk, olyanokról is, amikről eddig még nem.
- És mit tervezel a jövőben? Minek szeretnél tanulni?-mosolyogtam rá,miközben a kezét fogtam és sétáltunk.
- Louis, nekem ebben a világban nincs jövőm. Nekem már csak pár hetem van.
- Nem igaz. Én tudom, hogy elég erős vagy ahhoz, hogy legyőzd a betegségedet.-álltam meg, majd magam felé fordítottam egy a szemébe néztem.
- Ne, Louis! Ne mondd ezt. Ez nem igaz. Egyáltalán nem vagyok erős, és nem fogom túlélni. Sajnálom. Gyenge vagyok.-nézett rám. Megráztam a fejem. Tudtam, hogy ha így áll hozzá, nem is fogja tudni legyőzni a betegségét.
- Figyelj. Nem így kellene hozzá állnod. Hinned kell saját magadnak. Legalább próbáld meg.-próbáltam biztatni, bár ebben nem én vagyok a tökéletes.
Sóhajtott egyet, majd bólintott.
- Ott van Louis és Jordan.-hallottam a szavakat a hátam mögül. Megfordultam, majd Harry-t és Jen-t pillantottam meg.
- Sziasztok.-szólalt meg Jen mosolyogva.
Jordan nem válaszolt.
- Hello, hát ti?-mosolyogtam.
- Eljöttünk ide Jen-nel kicsit kikapcsolódni.-mosolygott Harry fehér fogait villantva.
Elmosolyodtam rajtuk.
- Ott van Louis és Jordan.-hallottam a szavakat a hátam mögül. Megfordultam, majd Harry-t és Jen-t pillantottam meg.
- Sziasztok.-szólalt meg Jen mosolyogva.
Jordan nem válaszolt.
- Hello, hát ti?-mosolyogtam.
- Eljöttünk ide Jen-nel kicsit kikapcsolódni.-mosolygott Harry fehér fogait villantva.
Elmosolyodtam rajtuk.
- Elmegyünk fagyizni?-mosolygott Jen.
Rábólintottunk, majd a fagyishoz mentünk. Mindenki egy két gombócos fagyit vett.
Nagy vita árán, de sikerült rábeszélnem a többieket, hogy én fizetek.
Ezután egy sétával körbejártuk a Hyde parkot, majd elindultunk haza. Jen és Jordan együtt mentek, én pedig Harry-vel, mert vissza kellett mennünk a stúdióba, mivel elvesztek a felvételek.
Sziasztok!:)
Hát ez lett volna a 7. fejezet, remélem tetszett. Sajnálom,hogy nem valami hosszú.:/
Jó olvasást!
Sarah xx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése