2015. április 17., péntek

~Chapter 5

Anya halála óta már 3 hét telt el. A temetés ma lesz. Soha nem gondoltam volna, hogy ez a nap ilyen hamar el fog jönni, hiszen anya még nagyon fiatal volt.
 Mióta anya már nincs velünk, az állapotom egyre inkább csak romlik, de szerencsére apa, Jenny, a bátyámék valamint a One Direction-ös fiúk is mellettem vannak. Nagyon jól összebarátkoztunk, és nagyon hálás is vagyok nekik. Sokszor segítenek, még ha nem kéne, akkor is. Mindannyian nagyon aranyosak.
 Reggel a szokásosnál is korábban keltem, 6:01-kor. Óvatosan kimásztam az ágyamból, mivel Louis mellettem aludt. Tegnap éjjel átjött  Harry-vel és Jen-nel, mert egyedül voltam itthon. Apa a nagyinál volt, a húgommal és a bátyámékkal. Engem is vinni akartak, de ragaszkodtam ahhoz, hogy maradhassak, amit nagy nehezen, de sikerült elérnem.
 Anya halála után pár nappal, Adam szakított Jen-nel. Tudtam, hogy mellette kell lennem, így az én problémáimat félretéve segítettem neki, és mellette voltam, ahogy azt ő szokta tenni velem.
Talán egy hete, hogy Harry és Jen közelebb kerültek egymáshoz. Liam elmondta, hogy többet szeretne Jen-től barátságnál, viszont az egyetlen akadálya, a koruk. Ha ez kitudódik, abból Harry egy kicsit sem fog jól kijönni a dologból.
 De ezzel nincs egyedül. Louis szerelmet vallott nekem 3 napja, én pedig megadtam neki az esélyt. Igaz, hogy majdnem egy teljes egész napnyi gondolkozási időt kértem, de sikerült döntenem. Nem akartam, hogy még több embernek okozzak csalódást a halálommal, de így, most 5 személlyel bővült, az elvesztésre váró emberek  száma.
Nem akartam egyikőjüket sem elveszíteni, de tisztában voltam azzal, hogy sajnos ez a közel jövőben meg fog történni.

Lementem reggelit készíteni, ezután pedig a fürdőbe mentem, rendben szedtem magam, majd átsétáltam a szobámba. Keresgélni kezdtem valami ruhát, ami megfelel egy temetésre. Mikor megtaláltam, ismét a fürdőbe mentem, hogy felvegyem. Ezt meg is tettem, majd ehhez csak egyszerűen kifésültem a hajam, s hagytam, hogy vállamra omoljon.

Mikor késznek nyilvánítottam magam, kimentem a szobámba. Louis édesen szuszogott, viszont muszáj volt felkeltenem, mivel nagyon gyorsan szaladt az idő, már 8:23 volt.
 Egy lágy csókot leheltem Louis ajkaira, ezzel megtéve felkeltésének első próbálkozását. Ahogy gondoltam, nem is kellett neki több, rögtön kinyitotta szemeit, majd egy álmos mosoly ült ki az arcára.
- Jó reggelt.-próbáltam minél inkább hihető mosolyt csalni az arcomra. Nehéz volt, s ahogy közeledtünk a temetéshez, tudtam, hogy egyre nehezebb lesz.
- Neked is.-mosolygott, majd felült.

**Louis T. szemszöge**

Rossz volt összetörve látni Jordan-t. A szívem megszakadt, mikor az erőltetett, gyenge mosolyt láttam az arcán. Tudtam, hogy segítenem kell neki, és mellette kell lennem. Ezt próbáltam is minnél jobban megvalósítani. Fontos személy lett az életemben Jordan,viszont tudtam, hogy egy nap, el fog jönni az a nap is, mikor ő érte fogunk  egy nap mind összegyülni,s megmelékezni rá.

  Sziasztok. Meghoztam az új részt,remélem tetszik,s ha igen,írjatok megjegyzést a fejezetről.
  Sarah xx

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése